Antal Attila
Általános iskolában egy mini Certo SL 110 géppel kezdtem fotózni, majd egy „komolyabb” Vilia következett, amivel már vakus felvételeket is készíthettem. Időnként használhattam édesapám Zenit TTL gépét, amivel olykor már talán komolyabb próbálkozásra is futotta, de az igazi élmény a Pentax Espio gépnél adódott, ahol először volt alkalom megtapasztalni az AutoFocus és zoom élményét.
A digitális korszakot egy Nikon géppel indítottam – a 2000-ben a 3.3MPixel még igen futurisztikusnak számított. Pici gép volta ellenére egy nagyon jól kezelhető eszköz volt, mindmáig kellemes emlékekkel. Pár éves SONY kitérő után tértem vissza újra a Nikon vonalra.
Kedvenc témám a tánc és más mozgások képi világa, de kedvelem a fény-árnyék játékokat és a meglepő, vagy vicces – avantgarde pillanatokat is.
2010-ben fotótanfolyamon megismerkedhettem többek között a legendás Gyuri bácsi révén a természetfotózás szépségeivel, Szandelszky Béla riportkészítési fogásaival és részt vehettem számos fotótúrán, amit a Fotóműhelyben folytatva is nagyon kedvelek.